A régi szatmáriak előtt ismerős dr. Ábrám Zoltán neve, aki számtalan társadalmi tisztséget és feladatot vállal, hiszen nemcsak egyetemi tanszékvezető a MOGYE-n, hanem EMKE-alelnök, a Diakónia Keresztyén Alapítvány egyik vezetője, és a lista nem teljes. A róla alkotott képet kiteljesíti a könyvében idézett, őt felügyelő szekustiszt jellemzése még a régi időkből: „irodalmi érdeklődés és nacionalista tartalmú írások, kapcsolattartás az állambiztonsági szerv figyelmében álló személyekkel, ellenséges magatartás”. A szekus dióhéjban történt jellemzése végül is helyénvaló. Csupán a vádló szavakat kellene átértelmezni: Ábrám Zoltán nacionalista helyett nemzetféltő, ellenségeskedő helyett inkább konstruktívan kritikus, aktív és cselekvő.
Mindkét bemutatott könyvének a műfaja: kisriport, publicisztika, útleírás.
Dr. Ábrám Zoltán lelki, szellemi életünk ütőerén tartja a kezét. Orvosként mi mást is tehetne? A Krónikás szempontok című gyűjteményes kötetében a Krónika című országos napilap azóta megszűnt Szempont című rovatában megjelent írásait tartalmazza. A tárgyalt témák köre szerteágazó: a Trianon-szindrómával terhelt kisebbségi egészségügytől a legutóbbi foci vb végjátékáig, annak számos sporton túlmutató dimenziójáig. Minden során érződik az értelmiségi felelőssége. Azé az értelmiségié, aki közéletet él és a szellem eszközével próbálja jó irányba terelni a dolgok folyását.
Másik könyve, a Bukovinától az Al-Dunáig egy ízig-vérig magyar népcsoportról szól, azokról, akik a nemzetünk hányattatott sorsú hősei és mártírjai, és akikre mi, tőlük távolabb élők - sommásan és helytelenül - a csángó gyújtőszót alkalmazzuk.
Ábrám Zoltán eloszlatja a tévhiteket és gondolatainkban rendet rak. Könyvében tisztázást nyer, hogy több csoportjuk is van, aszerint, hogy miként kerültek választott hazájukba. A szerző tudatosan és célirányosan végigjárta a helyeket és utakat, melyeken a bukovinai székelyek is jártak, dokumentálódott, fényképezett, nézelődött, kérdezett és érdeklődött, beszívta az ottani levegőt, kitörve mások szavainak a béklyójából és saját szavaiba öntve gondolatait.
Magyarok, székelyek, csángók és általában romániai magyarok - nekünk közös a sorsunk, de előbbieknek még az erdélyinél is nehezebb és hányattatásokkal terheltebb.
Ábrám Zoltán direkt ki nem mondott aggódása és nemzetféltése ki nem mondottan is ott lappang a sorok között. Az Olvasót - aki e könyveket a kezébe veszi- is a mindennapi kisebbségi gondjaink és bajaink közt az előretekintés és a megoldásának keresése kell, hogy hajtsa.
A rendezvény a Négy Folyó Egyesület szervezésében és a Bethlen Gábor Alapon keresztül a Magyar Kormány támogatásával jött létre. A helyszínt a Szatmár-Németi Református Egyházközség biztosította, amiért köszönetünket fejezzük ki nt. Kiss József esperes-helyettes úrnak" - írja közleményében Csókási-Budaházi Attila főszervező.